MARGÓCSY ISTVÁN: SZÍNES TINTÁK

Színes tinták – e könyv címe egyszerre akarja felmutatni az irodalom színes tarkaságát és szivárványosságát, s az irodalomnak történeti kapcsolatát a tintához, azaz az irodalom anyagi feltételezettségéhez, a művek „megcsináltságához”.E kötet tanulmányai a magyar irodalom műveivel és történetével többféle nézőpontból foglalkoznak – többféleségükkel is azt óhajtják szemléltetni, hogy az irodalomnak nincsen egy kitüntetett változata, s nincsen egy kitüntetett megközelítési módja: aminthogy sok mindenre tudjuk használni az irodalmat, úgy sokféle magyarázat is lehet érvényes, akár egymás mellett is, az egyes műveket s az irodalomtörténeti folyamatokat illetően is.Találunk itt tanulmányokat az irodalmi kultuszokról, a magyar irodalom nyelviségének történetéről, a magyar nyelv és irodalom oktatásának hagyományairól, hosszmetszeteket az utolsó kétszáz év irodalmi hagyományainak működéséről; s elemzéseket egyes, kiemelkedően fontos irodalmi művekről is.De mindegyik tanulmány hátterében ott rejlik a magyar irodalom és irodalomtörténet fontosságának valamint érdekességének tudata.„Margócsy sokszor nem is tesz egyebet, mint hogy nagy kedvvel és kifogyhatatlan szenvedéllyel rákérdez a többnyire reflektálatlanul működő, sőt virágzó szemléleti-módszertani megalapozatlanságokra, majd jellegzetes irodalomtörténészi akríbiájával újrameséli az egészet.” (Bazsányi Sándor, 2013)„Margócsy számára az irodalomtörténeti problémák személyes kérdések, egzisztenciális tétjük van, nem egy korszakhoz kötődnek, hanem általános érdekességük van, s megértésük (legalább a leírásuk, ha már magyarázatuk nem is), hihetetlenül fontos.” (Szilágyi Márton, 2019)