SZERB IRATOK A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉSRŐL

Magyarország többi szomszédjához hasonlóan a Szerb Királyság, illetve a háború végén megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság is benyújtotta követeléseit a párizsi békekonferencián a legyőzött országokkal szemben. A legfontosabb délszláv követelésekMagyarországhoz kapcsolódóan elsősorban a területekre vonatkoztak, ám ezen túlmenően is megfogalmaztak fontos igényeket, amelyekkel további gazdasági, pénzügyi és politikai előnyökre kívántak szert tenni, illetve igyekeztek minél nagyobb mértékű háborús kártérítést kicsikarni. A kötet célja, hogy a történész szakma mellett a kérdés iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is betekintést nyújtson a délszláv békedelegáció Magyarországgal kapcsolatos párizsi tevékenységébe. Annak érdekében, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon a trianoni békeszerződés kidolgozásának délszláv vonatkozásairól, a kötetben a területikövetelések mellett a gazdasági, kulturális, pénzügyi és kisebbségi kérdéseket tárgyaló iratok is helyet kaptak. E dokumentumok többsége levéltári forrás, amelyek magyar nyelven most jelennek meg először, így bátran állítható, hogy jelentősen bővítik meglévő ismereteinket a délszláv állam Magyarország-politikájáról a párizsi békekonferencián 1919–1920-ban. Hornyák Árpád (1971) a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a 20. századi magyar–jugoszláv kapcsolatok történetének kutatója. Főbb művei:A magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918–1927 (2004); Találkozások-ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar–szerb kapcsolatok történetéből (2010); A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel. Délszláv levéltári források Magyarországról, 1919–1941 (2016).