MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI CHILÉVEL A HIDEGHÁBORÚ IDEJÉN (1945-1970)

Jelen kötet arra vállalkozik, hogy a szerző eddigi kutatásait és már megjelent munkáit a szisztematikus forrásfeltárás alapján összegezze és a magyar-chilei kapcsolatok alakulását a hidegháború korai időszakának egy bizonyos szakaszában, egészen pontosan az 1945-1970 közötti időszakban értelmezze. Bár a könyv nézőpontja Magyarország-centrikus, ez nem jelenti azt, hogy a chilei történeti kontextus ne kerülne kiemelésre a munkában. A megadott időkör elsősorban Eduardo Frei elnökségének idejére, a magyar-chilei diplomáciai kapcsolatok kialakításának időszakára és a korabeli chilei politikai viszonyok jellemzésére koncentrál. Úgy gondolom, hogy ezt az időszakot meglehetősen mostohán kezelte nemcsak a magyar, hanem a chilei történetírás is, így a nem kevésbé fontos Eduardo Frei politikai tevékenysége jóval kevésbé ismert, mint az elnöki székben őt követő Salvador Allende munkássága és Augusto Pinochet időszaka. Horváth Emőke – történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a KRE Latin-Amerika Kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területei a karibi identitás problémájára, Kuba 1959 utáni történetére, a katolikus egyház latin-amerikai szerepére, valamint Magyarország és az egyes latin-amerikai országok – főként Argentína, Chile és Kuba – hidegháborús külkapcsolatainak kutatására koncentrálnak. A szerző számos kötetet és tanulmányt publikált, magyar és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. Legújabb könyve, amely egyben a jelen kötet előzménye, Magyarország külkapcsolatai Latin-Amerika egyes országai­val a hidegháború korai szakaszában (1945–1959) címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadónál.