CZÉRE BÉLA: LÁTOMÁS ÉS MÍTOSZ

A neves irodalomtörténész és író életművéből válogatás ez a sokarcú, beszédes című kötet. A lírai próza és a mágikus realizmus nagyjait vizsgálja először a 20. század elejétől a tegnapi máig, többek között Csáth Géza, Cholnoky László, Hunyady Sándor, Krúdy Gyula, Gelléri Andor Endre, Mándy Iván és Hajnóczy Péter műveit, külön tanulmányokban foglalkozik Ady Endre novellisztikájával. A Magyar élet című fejezet klasszikus alkotókra és immár klasszikussá vált művekre koncentrál, csak néhány nevet és művet említve: Móricz: Úri muri, Illyés: Puszták népe, Kardos G. György, Szilágyi István, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Gion Nándor, Wass Albert prózája vagy éppen Kocsis István drámái. Úttörő és feltáró jellegű A lektűr népszerűségének titkai című tizennyolc részből álló tanulmány külföldi szerzőkről és egy méltatlanul elfelejtett műfajról. A könyv külön érdekessége a kötet végén levő több, kuriózumként megjelölt történelmi tanulmány. Czére Béla Móricz Zsigmondról írt sorai, az Úri muri elemzésénél megfogalmazott gondolatok bizonyos értelemben a hivatkozásokban pontos, ugyanakkor a sodró stílusú, nagyívű kötet vizsgálatát is meghatározza: „a konzerváló, megtartó értékőrzés és a szükségszerű változtatni akarás kínzó dilemmáját”.