KULTURÁLIS IPARÁGAK, KÁNONOK ÉS FILTERBUBORÉKOK

A digitális fordulat nagy léptékű változásokat hozott a kultúra világában. A kreatív iparágak működése, a társadalmi és politikai nyilvánosság szerkezete, az egyéni és csoportidentitások ízlésbeli szerveződése egyaránt átalakuláson megy keresztül. A kultúrafogyasztók véleménybuborékokba zárják magukat; ugyanakkor a digitális kommunikáció közegében egyre inkább elmosódik a határ szerző és olvasó, termelő és fogyasztó, fikció és valóság között. A szerepek mellett pedig az attitűdök is átalakulnak, akár az irodalomra, akár a zenére, akár a sorozatfogyasztásra gondolunk. De valóban mélyreható változással van dolgunk? Tényleg radikálisan átalakultak a kulturális termelés és fogyasztás mindennapjai? A visszhangkamrák kialakulása minden ízében új jelenség? Nem lehetséges-e, hogy a digitális korszak előtt létező szalonok, közösségek és csoportidentitások szintén véleménybuborékokat hívtak életre, csak nem így neveztük őket? Ezen kérdések megválaszolása aligha lehet egyetlen tudományterület feladata. Kötetünk tanulmányai, amelyek – egyetlen kivétellel – előadásként elhangzottak a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék közös szervezésében rendezett \"Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok\" című konferencián, kísérletet tesznek arra, hogy felmérjék, milyen tényleges hatást gyakorolt a technológiai környezet átalakulása a kulturális iparágak működésére.