GRÓF KLEBELSBERG KUNO BESZÉDEI, CIKKEI ÉS TÖRVÉNYJAVASLATAI 1916-1926 I-II.

A 20. századi magyar művelődéspolitika talán legjelentősebb, legnagyobb hatású alakja 1927-ben adta ki beszédeinek és cikkeinek tematikus szerkezetű gyűjteményét. Az írások több történeti korszakot és Klebelsberg Kuno pályájának 1916 és 1926 közötti évtizedét fogják át. Ez a pálya még az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdődött, ekkor példaképének, Tisza Istvánnak a kabinetjében dolgozott, mint a miniszterelnökség politikai államtitkára; 1918-ban Bethlen Istvánnal egy keresztény párt szervezésébe kezdett, de a Tanácsköztársaság idején bujdosni kényszerült; 1920-tól parlamenti képviselő volt, 1921-ben rövid ideig belügyminiszter, majd 1922 és 1932 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, ekként lett igazán jelentős művelődéspolitikus. ***Mindezek mellett számos megbízatása volt, például 1917-től haláláig a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztét is betöltötte. E korszakok és tisztségek mind megjelennek beszédeiben, írásaiban és törvényjavaslataiban, amelyek közös nevezőjét ekként határozta meg könyve előszavában: „Valamennyi beszéd, hírlapi cikk és törvényjavaslat, mely e kötet tartalmát alkotja, egyetlen életcél, egyetlen életideál szolgálatában áll (…) mindenütt a magyar műveltség megmentését és felvirágoztatását igyekeztem erőmhöz képest szolgálni”. Jelen kiadás első kötetébe 21, tudományról, irodalomról és művészetről szóló írása került. Itt olyan korszakos jelentőségű szövegek olvashatók, mint az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalakításáról szóló törvényjavaslatot előkészítő parlamenti beszéd (1922), a tihanyi biológiai intézet alapkőletételekor elhangzott ünnepi szónoklat (1926), vagy a nagy magyarokra (Eötvös Loránd, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Jókai Mór, Békefi Remig) emlékező évfordulós méltatások. A második kötetbe sorolódtak a kultúrpolitika és az oktatásügy témájában íródott nagy jelentőségű cikkei, mint amilyen A magyar kultúra jövőjéről (1926) vagy a Falusi népiskoláink kiépítése (1925). Több írásában foglalkozott a népiskolák, a polgári iskolák kérdésével, a nőneveléssel, az egyetemi képzéssel, a diákjóléti intézményekkel vagy az iskolán kívüli népműveléssel. E közel 30 írást tartalmazó részt követi az alkalmi cikkek és beszédek 19 szövege; ezekben például az egyházak szerepéről, a mohácsi csata vagy Tisza István emlékezetéről szólt. Klebelsberg Kuno szövegei nem időrendben, hanem tematikus csoportosításban szerepelnek a két kötetben; valamennyi esetében pontos tájékoztatást kap az olvasó, hol és mikor hangzott el, hol és mikor jelent meg nyomtatásban. A kötet a magyar művelődéstörténet nagy- és forrásértékű munkái közé tartozik.-www.kello.hu Š minden jog fenntartva-