GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÁS A 19–20. SZÁZADBAN

A kötetben szereplő tanulmányok három fő kutatási irányt követnek: ezek a gazdasági növekedés, a bankok és a pénzügyek, valamint a fogyasztás története. A gazdasági növekedés folyamatának vizsgálata lehetővé teszi olyan, a magyar társadalom történeti emlékezete szempontjából nagy fontosságú probléma újragondolását is, mint a trianoni békeszerződés gazdasági következményei: az eredmények több tekintetben megkérdőjelezik a békeszerződés gazdasági hatásainak bevett és a közvéleményben is máig erősen rögzült megítélését. Szintén a kötetbe került egy eddig nem publikált összefoglalás, amely a világgazdasági válság magyarországi lefolyását és következményeit tárgyalja.Több itt közölt írás egy szűkebb kutatási területre – a bankok és a pénzügyek történetére – fókuszál. Közülük az egyik a dualizmus kori bankok és az iparvállalatok közötti személyi összeköttetésekkel foglalkozik, amelyek funkciójáról régóta vita folyik a szakirodalomban: e vizsgálat módszere és következtetése szintén eltér a probléma korábbi megközelítésétől. Az ipar önfinanszírozó képességét ugyanebben az időszakban feltérképező másik tanulmány mindenekelőtt bankok és ipari cégek intern forrásain alapul. Egy további kutatás a magyarországi német tőkeimport nagyságát és formáit veszi számba az első világháború előtti évtizedekben. A kötetbe került annak az átfogó összehasonlító vizsgálatnak az eredménye is, amely a magyar bankrendszer sajátosságait kívánja feltárni a nemzetközi pénzügyi térben 1880 és 1931 között.Végül a kötet fogyasztástörténettel foglalkozó tanulmányai nemzetközi kutatási projektekben való közreműködésem eredményei. Ezek már a tágabb régió – Kelet-Közép-Európa, illetve Délkelet-Európa – változásait mutatják be a 20. századra koncentrálva, de nemritkán visszatekintve a 19. századra. Közülük az első a teljes közép- és kelet-európai régió múlt századi fogyasztási gyakorlatának és szórakozási szokásainak áttekintésére vállalkozik, szintén az összehasonlító perspektíva alkalmazásával. A másik Délkelet-Európát vizsgálja, ugyanakkor időben messzebbre, egészen a 19. század elejéig-közepéig nyúl vissza.