AZ ÖT GYŰRŰ KÖNYVE

A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Öt gyűrű könyvének (Go rin no so) a szerzője egy valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik a Harcos Útját választják. Mijamoto Muszasi, teljes nevén Sinmen Muszasi No Kami Fudzsivara No Gensin 1584-ben született Mimaszaka tartomány Mijamoto nevű falujában. A nemes, szamurájcsalád sarja hétesztendős volt, amikor árvaságra jutott. Nagybátyja biztatására már hatévesen megismerkedik a botvívással. Tizenhat évesen elhagyja otthonát, és vándorútra kel, hogy próbára tegye magát, és még nagyobb gyakorlatot szerezzen a kardvívás művészetében. Első párbaját tizenhárom esztendős korában vívta. Huszonegy éves korában kezdte el a Josioka család elleni vérbosszúját. A küzdelmei során egy könyörtelen ám tehetséges harcossá érett. Egészen ötvenesztendős koráig járja az országot, és ezalatt több száz csatában bizonyítja legyőzhetetlenségét. Élete során egyetlen cél vezérelte: a küzdelem lényegének megértése, amelyet ő Stratégiának nevezett. Nevét félve tisztelték, sok ellenséget szerzett, de tudása és tehetsége elvitathatatlan volt. Muszasi még életében legendává vált, de főleg művének köszönhetően később Kenszei néven tisztelték, melynek jelentése -a kard szentje-. Muszasi főként a kétkardos technikájával vált híressé, de avatott művésze volt a tusfestésnek, a fafaragásnak és a kalligráfiának is. Saját bevallása szerint csak ötvenévesen értette meg igazán a Stratégia Útját. Ekkor már kényelemben és megbecsülésben élhette volna életét, ám ő mégis a zord hegyek barlangjait választotta, ahol aszketikus magányban meditált, és szellemét csiszolta. Élete végén (1645) írta meg fő művét, az Öt gyűrű könyvét, amelyben összefoglalását adja mindannak a tudásnak, amit a hosszú évtizedek alatt saját stílusában kifejlesztett a kardforgatás művészetével kapcsolatban. Könyve nem egyszerűen a Stratégia elméletét magában foglaló kézikönyv, hanem egy vezérfonal éppúgy a karddal vívott csatákhoz, mint az élet bármely más területéhez, sőt magához az élethez. Könyvét ugyanazzal a precíz, szigorú logikával állította össze, amely vívótechnikáját is jellemezte.