A VALLÁSOSSÁG KÖTŐDÉSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE

Az izgalmas és tanulságos, részben hiánypótló kutatásokról és azok elemzéséről, valamint a kikristályosodó konzekvenciákról maga a szerző így vall: „Dolgozatunkkal azt a célt kívántuk elérni, hogy bemutassuk a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételjük, részben pedig új elemekkel egészítsük ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat. A kötődéselméleti megközelítést igyekeztünk elhelyezni a valláspszichológia történetének a kontextusában, továbbá megmutatni, hogy átfogó elméleti keretként alkalmas lehet arra, hogy a különböző vallásos jelenségekkel többféle nézőpontból foglalkozó elméleti és empirikus tanulmányoknak egységes értelmezési alapot nyújtson. Ennek az alapnak a kidolgozásával egyrészt lehetővé válik a már meglévő munkák integrálása, valamint újraértelmezése és újabb összefüggések megtalálása, másrészt maga a kötődéselméleti keret alkalmas lehet arra, hogy a valláspszichológia a pszichológiai tudományok főáramában kapjon helyet”URBÁN SZABOLCS tanulmányait a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolán és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. Gyógypedagógusi, pszichológusi és filozófusi oklevelet szerzett, majd a Debreceni Egyetemen doktorált. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetében dolgozik, ahol elsősorban személyiségpszichológiai és valláspszichológiai tantárgyakat oktat. Kutatói érdeklődése főként a személyiségelméletekre, a személyiség- és a valláspszichológia és a tudományfilozófia kérdéseire, valamint a valláspszichológia pszichoanalitikus, kötődéselméleti, egzisztencialista és konstruktivista megközelítéseire irányul. Pszichológiai gyakorlatát rendszerszemléletű és értelemközpontú megközelítésben végzi, egyéni tanácsadás, valamint pár- és családterápia keretében.