„Tizenöt éves vagyok. Egészen pontosan egy másodperce. A szívem majd kiugrik a helyéről. Úgy érzem magam, mint mindig. Pontosan ugyanúgy. De hát ez nem lehet! Valami biztosan nem ugyanolyan! Végtére is tizenöt évig dolgoztam azon, hogy tizenöt legyek. Különösen az utolsó év volt nagyon kemény. Tizennégy évesen még gyerek vagy. Legalábbis úgy kezelnek. De tizenöt évesen már majdnem felnőtt vagy. Tehát KELL, hogy legyen valami különbség. A naptárban ott áll feketén-fehéren: ma van április 30-a, a születésnapom. Mától egy teljes évem van, hogy kiderítsem mi a különbség – már ha van egyáltalán.”