Részletek
Milyen is a mi nemzeti kultúránk, s egyáltalán fontos-e, érték-e számunkra?Honnan jöttünk, hová tartozunk, s merre menjünk? Kelet vagy Nyugat?Magyarság, európaiság vagy globalizáció? Befogadás vagy kirekesztés;feloldódás vagy gazdagodás?Több mint másfél évszázad (18472014) hazai művelődési közgondolkodásárólés a nemzeti identitással, kultúrával foglalkozó vitáiról ad áttekintéstAgárdi Péter könyve. A magyar kultúrát sokszínű, de egységesegésznek tartja, ugyanakkor vállalkozik a kultúráról szóló elméleti és művelődéspolitikaiálláspontok, ideológiák, ütközések tipizálására is. Négyjellegzetes kultúrafelfogást különít el: 1. a konzervatív, keresztény-nemzetit,2. a polgári liberális, modern irányzatot, 3. a radikális népi-nemzetités 4. a baloldali, illetve szocialista kultúrafelfogást. Külön fejezet szól aposztmodernről.Az elemzések főszereplői: Eötvös József, Ady Endre, Szabó Ervin, SzekfűGyula, Kunfi Zsigmond, Ignotus, Szabó Dezső, Jászi Oszkár, Kornis Gyula,Klebelsberg Kuno, Babits Mihály, Bartók Béla, Hóman Bálint, KarácsonySándor, József Attila, Németh László, Lukács György, Márai Sándor, IllyésGyula, Keresztury Dezső, Révai József, Bibó István, Aczél György, KosáryDomokos, Vitányi Iván. E személyiségek között szembetűnőek az akáréles különbségek, nem ritkák a szellemi ütközetek, de vannak találkozásipontok: megannyi rokon vagy azonos kulturális eszmény és értékállításössze is köti őket. A nemzet: közös ihlet (József Attila).A művelődés- és eszmetörténeti könyv természetszerűleg érinti a 2000utáni másfél évtizedben, napjainkban zajló ideológiai-kulturális csatákat(például Hóman Bálintról, Németh Lászlóról, Lukács Györgyről vagy éppena Kádár-korszakról). Egyúttal kísérletet tesz arra, hogy a makacs tényekalapján korrigálja a hatalom szolgálóleányává szegődő, múlthamisítóemlékezetpolitikák egyes torzításait. A szerző a kultúraváltás és kultúravesztéskettősségében fogalmazza meg a jelen idő trendjeinek értelmezésilehetőségeit, mindeközben további vitára ösztönöz a
Hasonló könyvek, termékek
